Pedagógiai program

 

Készítette: Az óvoda nevelőtestülete                                                                   Jóváhagyta: Csőréné Ladányi Edit intézményvezető

 

Az óvoda adatai

 

Neve:                   Kisbéri Gyöngyszem Óvoda  

 

Székhelye:            2870 Kisbér, Deák Ferenc utca 4

Tel/fax:                +36 34 354 043

E- mail cím :  titkarsag@kisberigyongyszemovi.hu

 

OM azonosító:     202008

Telephely:             2870 Hánta, Kossuth Lajos utca 53

Tel.:                       +36 34 352 336

 

Fenntartója:        Kisbér Város Önkormányzata Képviselő-testülete

                               2870 Kisbér, Széchenyi utca 2.

                              Alapító okirat száma: 7/2014. ( I. 09.) KVÖKt.

 

Kelte:                   2014. január 09.

 

Óvodai csoportok száma:       Kisbér  7 csoport

                                                  Hánta   1 csoport

 

Engedélyezett gyermeklétszám Kisbéren: 195 fő

                                                  Hántán :     25 fő

 

Az óvoda vezetője:        Csőréné Ladányi Edit

 

A Pedagógiai  programot készítette: az óvoda nevelőtestülete.

 

A pedagógiai programot az intézményvezető hagyja jóvá.

 

 

Bevezetés

 

A 2011.CXC. törvény a köznevelésről meghatározta, hogy az óvodák Pedagógiai Program alapján dolgoznak. A 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról meghatározza az alapelveket. A dokumentum alapján a nevelőtestület saját Pedagógiai Programot készített.

 

 HOP gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján, a nevelőtestület kidolgozta a módosításokkal egybeszerkesztett pedagógiai programot.

 

Módosítás célja: A program alapértékeinek megtartása mellett, a törvényi előírásoknak megfelelően áttekinthetőbb, egyértelműbb, használhatóbb legyen. 

 

Az alapító okirat tartalma szerint ellátja a Sajátos nevelésű igényű, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrált óvodai nevelését.

Az SNI.- s gyerekek közül az enyhe értelmi fogyatékos és egyéb pszichés fejlődési zavarral

( súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral küzd ) küzdő gyerek ellátása az óvodában.

A 2011. évi CXC. Törvény 47§. szabályozza az SNI-s gyermek ellátására vonatkozó szabályokat.

 

Törvényi háttér 

 

*A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény a 2003. LXI. Törvénnyel módosított érvényben lévő előírásai.

 

*A nemzeti köznevelésről szóló 2011.CXC.törvény 229/2012. ( VIII. 28.) végrehajtási rendelet

 

*20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 4§ Pedagógiai program

 

*A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet

 

*Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelete

 

*A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. év XXXI. törvény

 

*A gyermekek jogairól szóló New York-ban 1989. (XI. 20-án) az 1991.LXIV törvényben kihirdetett egyezmény.

 

*Alapító Okirat száma: 7/2014.( I. 09.) KVÖKt. határozata

 

*Kisbér Város Önkormányzatának Oktatási Koncepciója

 

*A Közoktatási Intézmények eszköz és felszerelési jegyzéke. (11/1998. VII. 24.) OM rendelettel módosított (11/1994. VI. 8.) MKM rendelet melléklete

 

Tartalomjegyzék

Az óvoda adatai 1

Bevezetés. 2

Törvényi háttér. 3

Tartalomjegyzék. 4

  1. Óvodánk jellemzői 5
  2. 1. Helyzetelemzés. 5
  3. 2. Gyermekkép, óvodakép. 7
  4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 9
  5. 1. Óvodánk személyi feltételei 9
  6. 2. Óvodánk tárgyi feltételei 10
  7. 3. A Pedagógiai Program céljához rendelt eszközrendszer 11
  8. Óvodánk nevelési célja. 12
  9. A nevelés általános feladatai 12
  10. 1. Az egészséges életmódra nevelés. 13
  11. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés. 15
  12. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 17
  13. Óvodánk mindennapi életének megszervezése. 18
  14. 1. Ünnepeink, hagyományaink. 20
  15. Óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 21
  16. 1. A játék. 22
  17. 2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás. 23
  18. 3. Mozgás. 24
  19. 4. Külső világ tevékeny megismerése. 25
  20. 5. Verselés-mesélés. 28
  21. 6. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc. 29
  22. 7. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka. 30
  23. 8. Munka jellegű tevékenység. 31
  24. Gyermekvédelem.. 32
  25. Óvodánk kapcsolatai 33
  26. 1. Család. 33
  27. 2. Kapcsolat a fenntartó önkormányzattal 34
  28. 3. Szakmai kapcsolatok. 34
  29. Legitimációs záradék, érvényességi rendelkezés. 36

 

1. Óvodánk jellemzői

 

1.1.          Helyzetelemzés

 

Kisbér kisváros, a Bakony kapuja. Szép természeti környezetben fekszik. Intézményünk a Gyöngyszem Óvoda a város minden részéről könnyen megközelíthető. Központi helyen a Műemlék együttes, a Park, a Nagytó közvetlen közelében helyezkedik el.

 

2010-ben az épületek megújultak, korszerű fűtés, világítás lett kialakítva, a központi épület tetején héjazatcsere történt, közlekedők, csoportszobák könnyen tisztítható burkolatot kaptak.

Szép rendezett udvar, biztonságos eszközök állnak a gyerekek rendelkezésére. Mozgásigényüket az évszaknak megfelelően ki tudják elégíteni. Van szilárd, füves burkolatú, terület, árnyékos és fedett hely is. Az óvoda tornaszobával és só szobával is rendelkezik.

 

Jelenleg Kisbéren 7 csoport, Hántán 1 csoport van. A Gyöngyszem Óvoda gyermeklétszáma megfelel a törvény által előírtaknak. Intézményünk egyetlen óvoda lévén fogadja a város 3-7 éves korú gyermekeit. A városban bölcsőde nincs, felvesszük a 2,5 éves gyermekeket is Nemzetiségi illetve hazájukat elhagyó (migráns) gyerekek tartózkodása nem jellemző óvodánkra.

 

A város gazdasági fejlődése nehézkesen indul, ezért a szülők nagy része ingázik. Napi 20-30 kilométert utazik, és 2-3- műszakban dolgozik.

A családok ezért kevesebb időt töltenek együtt. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.

A szülők többsége szakmunkásként dolgozik egyre több a csonka családok száma, folyamatosan nő a rossz lakáskörülmények között nevelkedők száma. Közülük kerülnek ki a három illetve több gyermeket nevelő szülők.

 

A Kisbéri Gyöngyszem Óvoda minden gyermeke egy „gyöngyszem”

védjük,

óvjuk,

„csiszoljuk”

gyöngyszemeinket, hogy legszebb fényükben ragyoghassanak.

 

 

1.2. Gyermekkép, óvodakép

 

Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk.

Számunkra a gyermekközpontú nevelés az, hogy a gyermekre figyelünk, a gyermek igényeit szem előtt tartjuk, rugalmas, nyitott, érzelmekben gazdag pedagógiai stílust követünk. Biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán, magas színvonalú és szeretetteljes légkörben nevelkedjen, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Óvodánk 1998-ban volt 90 éves, ekkor vettük fel a Gyöngyszem Óvoda nevet.

 

Minden gyermekünk „gyöngyszem” óvjuk, védjük és neveljük. Pedagógiai munkánkban érvényesül a tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés, mely minden egyes gyermekünknek jár. Fontos számunkra a szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, melyben gyermekeink testi, szociális és értelmi képességeik egyéni és életkori sajátosságainak megfelelően fejlődnek.

 

Kiemelt helyen szerepel a játék, mint semmi mással nem helyettesíthető személyiségfejlesztő tevékenység.

 

Alapelveink:

 

* Nevelőtestületünk meggyőződése, hogy az óvodáskorú gyerek életkori sajátosságaiból

   fakadóan kiszolgáltatott, és mint fejlődő személyiség, különös védelem illeti meg.

 

* Nevelőmunkánk során segítjük a gyermek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek

   kibontakozását, életkori sajátosságainak figyelembevételével.

 

* A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben óvodánk    

   kiegészítő esetenként hátránycsökkentő szerepet vállal.

 

Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk a gyermek szükségleteinek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről: testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról. A gyermeki közösségben végezhető sokszínű – életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről.

 

A csoportszervezésnél figyelembe vesszük, hogy lehetőség szerint legyenek olyan csoportok ahova azonos életkorú gyermekek járnak, illetve vegyes összetételű csoportokat is szervezünk – ennek meghatározó elve a szülői igény, óvónő szabad választása, és a testvérpárok egy csoportban való elhelyezése.

Hántán vegyes életkorú csoportot szervezünk.

Küldetésnyilatkozat

A Gyöngyszem Óvoda minden dolgozója fontosnak tartja, hogy a szülőkkel és a többi partnerével együttműködve a 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését elősegítse.

Gyermekeinket szeretetteljes, bensőséges, pozitív példát nyújtó környezetben neveljük, mely biztosítja a testi, lelki harmóniát.

Hittel valljuk, hogy az óvodáskorú gyermek legfőbb tevékenysége a játék.

A gyermeki személyiség fejlesztésének egyik alapja környezetünk, városunk természeti szépségének megismerése, a városhoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, melynek során biztosítjuk a közvetlen tapasztalatszerzést, az értékek tiszteletére, védelmére nevelést.

2. Az óvodai élet megszervezésének elvei

 

2. 1. Óvodánk személyi feltételei 

 

Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyerek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, ki nyitástól zárásig jelen van. Segítő, támogató, elfogadó attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Munkáját a többi alkalmazottal összhangban végzi. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését speciálisan képzett szakember végzi intézményünkben.

Csoportonként két felsőfokú-főiskolai végzettségű óvónő végzi a nevelőmunkát.

 

Létszám:

 

Óvodapedagógus       16 fő

Dajka                            8 fő

Konyhalány                  1,5 fő

Pedagógiai asszisztens 2 fő

Óvodatitkár                  1 fő

Összesen:                    28,5 fő

 

Főállású óvodapedagógusaink felsőfokú illetve főiskolai végzettségűek. Két fő szakvizsgázott a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskola vezető óvodapedagógus szakán. Egy fő hajdúböszörményi főiskolán, mérési és értékelési szakértő szakon. Egy fő az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hagyomány ismeret területén szakvizsgázott.

Mindenki teljesítette a pedagógusok 7 évenkénti 120 órás továbbképzését.

A továbbképzéseket a Pedagógiai Program cél és feladatrendszerének érdekében végezzük.

 

Személyiségünk és szakmai kultúránk folyamatos fejlesztése állandó feladatunk Továbbképzéseink anyagi fedezetét a továbbképzési támogatás nem biztosítja, önerőből is végzünk tanfolyamokat.

 

Dajkák közül 6 fő érettségizett,

                      2 fő dajkaképzőt végzett

Óvodatitkárunk érettségizett.

1fő Pedagógiai asszisztensünk szakképzett.

1fő Pedagógus szakképzettséggel rendelkezik

 

Pedagógiai Programunk megvalósításához, minőségi nevelőmunkánk szinten tartásához, szükséges a törvény által előírt személyi feltételek megtartása.

 

 

 

2. 2. Óvodánk tárgyi feltételei

 

Óvodánk rendelkezik a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Helyiségeit, berendezéseit, udvarát úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legjobban szolgálja a gyermekek nevelését, fejlesztését. Az óvodahasználók és a Pedagógiai Program igényeihez igazodva törekedtünk arra, hogy óvodásaink közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát. Óvodánk Kisbéren, a város központjában, két épületben működik.

 

5 csoportszoba, mindegyikhez külön öltöző, mosdó tartozik

            2 csoportszobához 1 közös mosdó

            1 óvodavezetői iroda

            1 óvodatitkári iroda

            1 orvosi szoba, logopédia

            1 tornaszoba

            1 nevelői szoba

            2 kazánház

            1 fejlesztő szoba

            1 só szoba

            1 tálalókonyha

 

Az óvoda épületei gázfűtésűek, csoportszobák tágasak.

Jól felszerelt, szép tornaszobánk van.

Tálalókonyhánk felszereltsége a HAPC rendszernek megfelel. A napi 3x-i étkezést a Petőfi Sándor általános iskola főzőkonyhájáról kapjuk. Az 1-es épület vizesblokkjai 2 kivételével felújításra szorulnak. Szerelvényezése, burkolata elavult, nehezen tisztítható. Udvarunk mai formáját a 2001/2002-es nevelési évben alakítottuk ki. Miután az önkormányzat az elhanyagolt területet feltöltötte, a kerítést lecserélte, elkezdődhetett a tervezés.

Szánkózó dombot alakítottunk ki, ivó kutat telepítettünk, hogy a gyerekek a nyári melegben önállóan tudják használni. Füvesítettünk, parkosítottunk, a játékainkat pályázati pénzből fa játékokra cseréltük.

A hinták alá gumitéglát telepítettünk a gyerekek biztonsága érdekében, a balesetveszély elkerülése végett.

KRESZ pályánk, aszfaltos labdapattogtató pályánk van.

Szülők, magánszemélyek, vállalatok támogatásával bővítettük udvari játékainkat. Ma már szép, esztétikus környezetben fogadhatjuk a gyerekeket.

 

11/1994.(VI.8.) MKM Rendelet és az 1/1998.(VIII.24.) OM rendelet előírja Kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzékét a közoktatási intézményekben.

 

Az eszközök pótlásához szükséges anyagi forrást minden évben, a költségvetés tervezésekor figyelembe vesszük

 

Hánta Óvoda

 

A hántai óvoda épülete a Római Katolikus egyház tulajdonában van.

Az épületben

            1 csoportszoba

            1 öltöző

            1 mosdó

            1 tálaló konyha

            1 felnőtt öltöző, mosdó van.

 

2004-ben történt egy új vizesblokk kialakítása az udvaron lévő régi szolgálati lakás átalakításával. Így megoldódik az évek óta húzódó probléma. A tálalókonyha felszerelése megfelelő.

A csoportszoba bútorzata új a neveléshez szükséges eszközök a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő, pótlása, frissítése folyamatos.

Gázfűtés van korszerű kazánnal.

 

 Udvar

 

Az udvar felszerelése megfelel az elvárásoknak.

Korszerű fa mérleghinta, hinta csúszda van. Az ott dolgozó kollégák lehetőségeiknek megfelelően csinosítják környezetüket.

Az ételt a kisbéri Petőfi Sándor Általános Iskolából kapják, a tízórait a nyersanyag normának megfelelően, a helyi boltban vásárolják.

Erről pontos kimutatást vezetnek.

 

2. 3.  A Pedagógiai Program céljához rendelt eszközrendszer

 

Eszközellátottságunkat évek óta tudatosan a céljaink megvalósítása érdekében fejlesztettük. A meglevő mozgásfejlesztő eszközök karbantartása és pótlása folyamatosan történik. A tornaterem mozgásfejlesztő eszközei és a csoportokban a gyerekek rendelkezésére álló játékszerek megfelelő minőségűek és mennyiségűek.

Ki kell emelni azokat az óvónők által készített játékokat, bábokat és eszközöket, amelyek az egyéni fejlesztés és a szerepjáték során fontos szerepet kapnak.

 

  • Mesekönyv ellátottság minden csoportban az életkori sajátosságoknak   

       megfelelően rendelkezésre áll, bővítése folyamatosan történik.

 

–     Zenei eszköztárunk megfelelő, célunk, hogy minden csoportban tiszta

                         hangzású, könnyen kezelhető hangszerek legyenek.

 

–    Vizuális eszközök beszerzésénél elsődleges szempont a minőség. A jó    

      minőségű eszközök megvásárlását a költségvetés nem teszi lehetővé, ezért 

      élünk a szülők    támogatásával. Igénybe vesszük a Gyöngyszem Alapítvány

      óvodásainkért  alapítvány támogatását, az alapítványi célok tükrében

 

–     Folyamatosan  arra törekszünk, hogy minden csoportban legyen távcső és  

      nagyító.

 

  • Udvari eszközök beszerzésénél figyelembe vesszük, hogy gyerekek méretéhez 

      legyen seprű, gereblye, lombseprű, hólapát.

 

–    Egész nap folyamán álljon rendelkezésre vizeskancsó és megfelelő mennyiségű       

                         pohár

  • Korszerű fektetők a délutáni pihenéshez

 

3.  Óvodánk nevelési célja

 

Az óvodások sokoldalú, harmónikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását segítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ideértve a SNI-s gyermekek ellátását is. Helyi célunk, hogy gyermekeink megismerjék Kisbér természeti, kulturális és tárgyi értékeit, emlékeit. Az e közben szerzett élmények által alakuljon ki bennük a városunkhoz való kötődés, ragaszkodás.  

 

4. A nevelés általános feladatai

 

Beszoktatás:

 

  • Lehetőséget biztosítunk a „szülős” beszoktatásra. ( 1 hét )
  • A gyermek egyéni igényeit figyelembe vesszük

–    Kitöltjük az anamnézis lapot.

  • Összehangoljuk az egyén és a csoport érdekeit
  • A biztonság megalapozása. (1-2 hónap).

A szocializáció szempontjából kiemelt szerepet kapnak a közös élmények és közös tevékenységek (ünnepek, kirándulások). Olyan óvodai élet kialakítására törekszünk, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás és normarendszerének megalapozását. ( Együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, másság, önállóság, önfegyelem).

 

 A beilleszkedést az egyéni bánásmóddal, az egyéni kapcsolatok szélesítésének segítségével ösztönözzük. Segítsük a gyerekeket, hogy eltérő képességű és tulajdonságú társaikat is elfogadják. A gyerekek érezzék, hogy a felnőttek biztonságot, védelmet jelentenek a számukra. A közös kirándulások és közös ünnepek pozitív élményt nyújtsanak, erősítsék az összetartozás élményét. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását.

 

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

 

                                    –    Ragaszkodnak óvodájukhoz a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. 

                                         Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben hozzák nyilvánosságra

  • Betartják a csoportban kialakult szokásokat.
  • Segítenek egymásnak, együtt éreznek csoporttársaikkal, konfliktushelyzetben egyezkednek egymással.
  • Érdeklődnek társaik iránt.
  • A tevékenység sikeréhez szükséges magatartásformát alkalmazzák.
  • Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre, készen állnak az iskolai élet és tanító elfogadására.

4. 1.  Az egészséges életmódra nevelés

 

Cél: Az egészséges életmódra nevelés során az egészséges életvitel igényeinek  

        kialakítása.

 

Feladat:          – Az óvodai élet során a gyerekek részesüljenek megfelelő gondozásban

 

– Törekedjünk arra, hogy testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítést

   nyerjen. 

 

– Alapozzuk meg, alakítsuk ki az egészséges életmód jó szokásait. 

 

A gondozás:

 

A gyermekekkel közvetlen foglalkozó valamennyi felnőtt, közös, jól szervezett feladata. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermek jó közérzetét, ami minden tevékenység végzéshez szükséges.

A 3-4 éves korban a jó szokások megalapozása, 5-6 éves korban pedig már a szokások önálló alkalmazása jelenik meg.

Óvodánk jó helyzetben van, mert minden csoporthoz mosdó és öltöző tartozik.

 

Testápolás:

 

Óvodánkban minden gyermek saját törölközővel, fésűvel, fogmosó felszereléssel rendelkezik.

Egész nap folyamán szükség szerint mosnak kezet, arcot, fésülködnek A testápolási műveletek elősegítik az óvodapedagógus és a gyerekek közötti bensőséges kapcsolat elmélyítését. Az óvodapedagógus készteti a gyereket a szükségleteinek jelzésére. A gyerekek rendeltetésszerűen használják a WC-t.

Az óvodapedagógussal együttműködve alakul ki igénye az önálló testápolásra.

Az óvodában a gyerekek folyékony szappannal, folyóvízben mosnak kezet, használják a körömkefét. A nyári udvari játék után a gyerekek tisztálkodása egyéni zuhanyoztatással történik. Erre az időszakra kérjük a szülőket, hogy plusz törölközőt hozzanak a kéztörlő mellé. A csoportban a papír zsebkendő a gyerekek számára elérhető helyen van

 

Öltözködés:

 

Az időjárásnak megfelelő, többrétegű öltözködés a célszerű. A felnőtt felelőssége, hogy a hőmérsékletnek megfelelően legyen öltöztetve a gyerek. A nyáron javasoljuk a szülőnek, hogy a napszúrás elkerülése érdekében vékony sapkát hozzanak a gyerekeknek. Cipőjük – váltócipőjük olyan legyen, ami tartja a lábat.

 

Táplálkozás:

 

A gyerekek az óvodában a napi háromszori étkezéssel- kellő összetételben és elosztásban- a napi tápanyagszükséglet 65-70 %-át kapják. Az étrendet kifüggesztjük a folyosóra, hogy a szülők folyamatos tájékoztatást nyerjenek.

Fontosnak tartjuk, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak a gyerekek. Ennek érdekében szorosabb kapcsolatot tartunk az élelmezés vezetővel és a szülőkkel. A gyerekek számára egész nap folyamán biztosítjuk az ivóvizet.

Az ízlésesen terített asztal, és az étkezés kultúrált lebonyolítása alapfeltétele a megfelelő étkezési szokások kialakításának. Étkezés nyugalmának megteremtéséhez fontos a halk beszéd.

 

Mozgás:

 

Feladatunk a gyerek mozgásigényének kielégítése. A mindennapi testnevelés, és a heti kötelező testnevelés mellett minél több időt tölthetnek a szabadban, hogy egyéni igényüknek megfelelően mozoghassanak. A csoportszobában is biztosítjuk a szabad mozgás lehetőségét.

 

Pihenés:

 

A gyerekek alvásigényének kis részét az óvoda elégíti ki.

Nyugodt pihenés feltétele:

  • kényelmes, laza ruházat (pizsama)
  • fektetés előtt alapos szellőztetés
  • folyamatos levegőcsere alvás alatt
  • lehetőség szerint az ágyak között 30 cm a távolság
  • elalvás előtti halk megnyugtató mese, zene, ének

A nagyobb alvásigényű gyereknek találjuk meg a módját, hogy tovább pihenhessenek

 

 

Egészségünk védelme, edzése:

 

– Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyerekek szervezete alkalmazkodjon az               

              időjárás változásaihoz. Megfelelő öltözetben rendszeresen tartózkodnak a  

              szabad levegőn.

– Tágas, jól felszerelt udvarunknak vannak árnyékos és napos részei. Aszfaltos Kresz

   pálya, labdapattogtatóval. A terület nagy része füves ahol kedvükre futkoshatnak.   

  Mesterséges dombunk minden évszakban sok lehetőséget biztosít a mozgásra.

 

   Nyáron locsolókannával, homokozó játékokkal pacsálhatnak a gyerekek.

– Csoportszoba természetes és mesterséges megvilágítása az előírásoknak megfelelő.

 

– Hangsúlyt fektetünk a higiéniás szabályok betartására ( környezetünk tisztán   

   tartására, portalanítás, fertőtlenítés, folyamatos levegő csere, páratartalom). Óvodába  

   lépéskor az anamnézis lapon szerepelnek a gyermek betegségei, illetve arra való

   hajlam, mely alapján az egyéni bánásmódot megvalósítjuk.

 

– A gyerekek egészségügyi ellátása a gyermekorvos és védőnő által biztosított.

 

– Baleset megelőzés érdekében figyelemmel kísérjük az eszközöket, használati

              tárgyakat, ellenőrizzük, karban tartjuk. Minden óvónő feladata, hogy ezzel

              kapcsolatos észrevételeit a munkavédelmi felelősnek, vezetőnek jelezze.

 

            – Megfelelő szakember bevonásával lehetőség van a prevenciós és korrekciós testi,                

              lelki nevelési feladatok ellátására.

 

 

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

 

– A testápolási szokásoknak megfelelően önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak,

   fésülködnek, használják a zsebkendőt.

 

– Készségszinten használják az evőeszközöket (villa, kanál) esztétikusan terítenek,

   higiénikusan étkeznek és étkezés közben halkan beszélnek.

 

– Önállóan öltöznek.

 

– Ügyelnek saját külsejükre, megjelenik a rendezett külsőre törekvés.

4. 2.  Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

 

Cél: Érzelmi biztonságot nyújtó, otthonos, derűs, szeretetteljes légkörben a családi

        nevelés kiegészítése, segítve a gyermekek szocializációjának fejlődését, alapvető

        erkölcsi normák kialakulását, a másság elfogadását.

Feladatok:

 

– Biztonságot nyújtó környezetben éljenek a gyerekek.

– Közös tevékenységek megszervezésével fejlesszük a társas kapcsolatok

   kialakulását.

– Szervezzünk olyan óvodai életet, amely segíti a gyermek erkölcsi

   tulajdonágainak és akaratának fejlődését.

– Fogadjuk el, hogy minden gyerek egy külön egyéniség és kapjon egyéni

   bánásmódot.

– Tartsuk szem előtt, hogy az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a

   magatartás érzelmi vezéreltsége.

– Az óvodapedagógus-gyermek, óvoda alkalmazottai-gyermek, gyermek-gyermek,  

   kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze.

 – A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon    

               rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és

   szépre, tisztelje és becsülje azt.

 – Alapozzuk meg a városhoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakulását.

 – A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda

   alkalmazottainak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű legyen.

– ismerje fel gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő

   szakmai segítséget kínáljon számukra.

Az óvodapedagógusok működjenek együtt az SNI-s, BTN-s gyerekek esetében a

    speciális felkészültségű szakemberekkel.

 

Az SNI gyermekek fejlesztésének intézményi szintű feladatai:

  • A közösségbe való beilleszkedésük segítése: alkalmazkodó képesség, akaraterő, önállóság, érzelmi élet, együttműködés fejlesztése óvodapedagógiai eszközökkel.
  • Képességeik fejlesztése: vizuális, akusztikus, motoros és nyelvi, gyógypedagógiai eszközökkel.
  • A funkciók egyensúlyának kialakítása.
  • Speciális segédeszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása.
  • Egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
  • A speciális fejlesztéshez szakemberek biztosítása.

A fejlesztésben résztvevők köre:

A szülővel való szoros együttműködés kialakítására törekszünk a gyermekek fejlődése érdekében.

Szakértői rehabilitációs bizottság:

Diagnosztizál, javaslatot tesz, kontroll vizsgálatot végez és figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését.

Gyógypedagógus:

Értelmezi a szakvéleményt, elvégzi a rehabilitációt, speciális egyéni fejlesztést, javaslataival segíti az óvodapedagógusaink munkáját, közreműködik a szülővel.

Óvodapedagógusaink:

Együttműködnek a szakemberekkel, javaslataikat beépítik a pedagógiai folyamatokba.

A gyógypedagógusi, logopédusi, pszichológusi feladatokat a szakvéleményben javasolt időtartamnak megfelelően, megbízási szerződés alapján végzi a szakember.

Óvodapedagógusaink a szakértői véleményben leírt fejlesztési területeknek megfelelően folyamatosan végzik fejlesztő tevékenységüket.

Óvodánk arra törekszik, hogy biztosítsa a sérült gyermek részére a speciális fejlesztő eszközöket, az elfogadó környezetet és terhelhetőségüket a gyermekek állapotához, személyiségjegyeikhez igazítja.

 

A szakértői vélemény alapján határozzuk meg a fejlesztés célját, az intézményi szintű feladatokat, a fejlesztésben résztvevők körét, a megvalósulás dokumentumait, illetve az óvodapedagógus, gyógypedagógus, egyéb segítő hálózat  feladatait.

 

Intézményünk befogadó szemlélete:

Az integrációt az egész nevelő testületünk fölvállalta, melyet a teljes alkalmazotti kör is támogat. Az integrálhatóság minden esetben fontos döntést igényel, melynél figyelembe vesszük az összes körülményt, az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni fejlesztési kereteket határozunk meg.  Kiemelt gondot fordítunk arra, hogy az SNI gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdésére.

Az óvoda vezetősége támogatja az óvodapedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken.

4. 3.  Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

 

Cél: A beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének kifejező képességének

         legfőbb eszközévé váljon.        

         Érdeklődésére és kíváncsiságára építve, olyan tevékenységeket biztosítsunk, amelyek    

        során a gyerekek tapasztalatokat szereznek és fejlődnek értelmi képességeik.

 

Feladat:

– A felnőttek beszéde mintaadó legyen

– Ismertessük meg a magyar nyelv szépségét és kifejező erejét.

– Alapozzuk meg a biztonságos önkifejezést. 

– Alakítsuk ki a helyes nyelvhasználatot.

– A beszédkedv megteremtéséhez, fenntartásához az óvónő biztosítson szeretetteljes  

         nyugodt légkört.

– A gyerek a természetes kíváncsiságára kapja meg az életkorának megfelelő választ.

– Az óvónő és a gyerek közti pozitív érzelmi kapcsolat révén bátran merjen kérdezni,

         élményét elmesélni.

 

– A nevelőtevékenység egész folyamatában legyen jelen.

– Irányítsuk szakemberhez a beszédhibás gyerekeket

– Jelenjenek meg a szabályjátékok között az anyanyelvi játékok.

– A mindennapokban az óvónő várja el az udvariassági kifejezések használatát.

            – Sokrétű tevékenységeken keresztül szerezzenek egyre több, pontosabb, valósághű 

              észlelést, tapasztalatot a természeti és társadalmi környezetükről.

            – A gyermek spontán szerzett tapasztalatait, családból hozott ismereteit rendszerezzük,

              bővítsük, értelmi képességeit fejlesszük.

            – Adjunk lehetőséget a pozitív, negatív élmény kijátszására mert az a valóság mélyebb 

              megismerésének lehetősége.          

            – Problémaszituációk esetén értékkeljük pozitívan az egyéni megoldásokat.

            – Új ismeret szerzése és a meglévők rendszerezése során fejlesszük az érzékelést,

              észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, alkotó képességet.

            – Kreativitást ösztönző környezetet biztosítsunk.        

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

 

        – Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek.

        – Képesek gondolataik, érzelmeik kifejezésére.

        – Végig tudják hallgatni egymást.

        – Használják az udvariassági kifejezéseket.

        – Tapasztalataik megalapozzák a fogalmi gondolkodás kialakulását.

        – Észlelésük, érzékelésük differenciálódik.

        – Kialakul képességük a részekre bontásra az általánosításra.

        – Megjelenik a szándékos figyelem és az emlékezés.

5. Óvodánk mindennapi életének megszervezése

 

Cél: A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtsenek a gyermekben. A tevékenységek megszervezésénél fontos a harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.

 

Feladat:

 

– Az óvodapedagógusok alakítsák ki csoportjukban a napi és a heti rendet.

            – Óvodánk kiemelt nevelési célja az egészséges életmódra nevelés, a környezeti 

   nevelés, a napirend kialakításakor ezt vegyék figyelembe.

– Minden tevékenységre megfelelő időt biztosítsanak.  

– A napirend kialakításánál a szabad játékra jusson a legtöbb idő.

– Rugalmasan alkalmazkodjanak az aktualitásokhoz.

– A várakozási időt lehetőleg küszöböljék ki.

– Az óvodapedagógus gondozási feladatok folyamán is építse a gyerekkel való

   kapcsolatait, elősegítve ezzel önállóságukat, fejlődésüket.

 

 

Ajánlott napirend. A táblázaton az óvodapedagógus jelöli az időtartamot.

 

NAPIREND

Tevékenységek

630– 700

700– 800

800– 900

900– 1000

1000– 1100

1100– 1200

1200– 1300

1300– 1400

1400– 1500

1500– 1600

1600– 1700

1.

Gyülekezés

                     

2.

Szabad játék

                     

3.

Étkezés

                     

4.

Tisztálkodás

                     

5.

Pihenés

                     

6.

Kötött és kötetlen

                     

foglalkozások

                     

7.

Mindennapi testmozgás

 

 

                     

8.

Mindennapi mese

                     

9.

Levegőzés

                     

10.

Hazamenetel

                     
                             

 

 

Hetirend

 

Az óvodánkban a székhely intézményben 7 csoport részére 1 tornaszoba, 1 só szoba van. Az óvodapedagógusok vegyék figyelembe a logopédiára, gyógytestnevelésre, fejlesztésre járó gyerekek órarendjét. A hántai kihelyezett csoportunk havi 1 alkalommal veszi igénybe a székhelyóvoda tornaszobáját és sószobáját. Ezek figyelembevételével építsék fel heti rendjüket.

 

Feladat:        

            – A hét folyamán minden tevékenység jelenjen meg.

            – A heti rend összeállításánál vegyék figyelembe a csoport összetételét, a 

               rendszerességet, folyamatosságot.

            – Az egyes tevékenységekre fordított idő rugalmasan alkalmazkodjon a témákhoz és

              aktualitásokhoz.

 

Óvodánk mindennapi életének dokumentumai

 

Az óvodapedagógus pedagógiai munkáját az intézmény pedagógiai  programjának megfelelően hosszabb-rövidebb időszakokra tagolva (pl.: éves ütemterv), tanulási-tanítási egységekre két  heti terv (pl. játék és munkatevékenység) bontva tervezi meg. A tervezésnél jelenjen meg a differenciálás ( vegyes életkorú csoportokban, ill, fejlettség szerint szerint ) Készüljenek projekttervek.

Projekt terv

  • Márton nap
  • Föld napja
  • Madarak, fák napja
  • Egészségnap

Meghatározó dokumentumok:

 

363/2012./ (XII.17.) Kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

Helyi Pedagógiai Program

Felvételi mulasztási napló

Csoportnapló

Fejlődési lapok, mérés dokumentumai

Házirend

Éves nevelési terv

Vezetői munkaterv, vezetői beszámoló

5. 1. Ünnepeink, hagyományaink

 

Cél: Ünnepeink, hagyományaink emelkedjenek ki hétköznapjainkból, tegyék örömtelibbé

        életünket.

 

Feladat:

            – Jól átgondolt, előkészületi idő, érzelmi ráhangolás, közös tevékenységek jelentsék az

              ünnepvárást.

            – Bensőséges, meghitt legyen.

            – Az ünnepeket örömteli hangulat, az együttlét érzése hassa át.

            – Az ünnep hangulatát fokozzuk a közvetlen környezetünk szépítésével, külső      

               megjelenésünkkel ( ünneplő illetve alkalomhoz illő öltözködés )

           – Eddig kialakult hagyományainkat, értékeinket ápoljuk.

 

Ünnepeink, hagyományaink

 

 

Időpont

 

Felelős

Szervezési forma

( Nyílt-Zárt )

Állatok világnapja okt.4

óvodapedagógus

zárt

Születésnapok

óv. ped.

zárt

Márton nap nov.11.

óv. ped.

nyílt

Mikulás dec. 6.

óv .ped

zárt

Karácsony

óv. ped.

zárt

Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig)

óv. ped.

a gyermek óvodában töltött ideje alatt 1x

Szülők –nevelők batyus bálja

Sz.Sz. óv. ped.

nyílt

Március 15

óv. ped.

zárt

Víz világnapja

óv. ped.

zárt

Húsvét

óv. ped.

zárt

Föld napja április 22

Sz.Sz.óv .ped

nyílt

Szent György napi vásár ápr.24

Sz.Sz.óv. ped.

nyílt

Anyák napja

óv. ped.

nyílt

Madarak fák napja máj.10

óv. ped.

zárt

Gyereknap

óv .ped. óv.vez.

zárt

Egészség nap

óv. ped.

zárt

Nagycsoportosok búcsúztatása

óv.ped.

nyílt

     
     

A városi ünnepeken felkérés alapján veszünk részt. A mindenkori éves vezetői munkaterv tartalmazza a felelősöket.

 

6. Óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai, alkalmazott módszerei

 

A pedagógiai módszerek a gyermekek fejlődését támogatják.

 

– Törekedjen a szakszavak tudatos megismerésére , szakirodalom követésére.

– CD, DVD lejátszót, fényképezőgépet, számítógépet, diavetítőt projektort használjon.

– A gyermekekkel szembeni elvárások személyre szabottak, differenciáltak legyenek.

– Az óvodapedagógus differenciált értékeléssel segítse elő a gyermek önértékelésének

   fejlődését.

– Kiemelkedő képességű gyerekek felismerése, kiszűrése, támogatása – tehetséggondozás

  (  szakemberhez irányítás )

 

– Elméleti felfrissítés.  (Tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, beavatkozás). Az óvodapedagógus a  

  továbbképzéseken szerzett ismereteit alkalmazza a tervezése és a mindennapi munkája során

– Korszerű szemlélet, jó gyakorlat átadása.

  Vegye figyelembe a gyermekek aktuális fizikai, érzelmi állapotát, ehhez igazítsa a  

  tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtasson

  előzetes tervein.

– Ismerje fel a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai  

  segítséget kínáljon számukra, irányítsa szakemberhez.

– Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakítson  ki, ahol minden gyermek  

  hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra.

– A gyermekben igyekezzen felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés

  igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT  

  eszközöket is.

6. 1.  A játék

 

 A belülről indított és vezérelt játék a gyermekek számára azt a természetes közeget

  Jelenti, amelyben érzelmi életük kiteljesedik, fantáziájuk gazdagodik, ismereteik 

  Elmélyülnek, személyiségük gyarapodik.

 

Cél:

 

A tevékenységek közül a gyerekek legfontosabb fejlesztő eszköze legyen a játék.

 

Feladat:

 

            – Helyezzük előtérbe a szabad játék érvényesülését.

            – Az egész óvodai élet során a játék legyen a legfontosabb tevékenység.

            – Tudatosuljon bennünk, hogy a játék motivációja nem a célban, hanem a tevékenység 

               örömében van, tehát önmagáért való.

            – Vegyük figyelembe az ismeretszerzés szempontjából, hogy a kisgyerek a külvilágból

              és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja.

            – Legyen a játék a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. Fejlessze a gyerek

              mozgását, értelmi képességeit, tapasztalatok érzelmi feldolgozását, közlési vágyát,     

              társas kapcsolatait, kreatív együttműködésüket és a „mi tudat” kialakulását.

            – Az óvodapedagógus utánozható mintát adjon, bevonható társ legyen, a játék

               tevékenységben.

 

A játék feltételei:

 

            – Megfelelő légkör biztosítása

                        A felnőtt-felnőtt, felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek pozitív érzelmi viszonya.

                        Életkornak megfelelő szokásrendszer működtetése.

                        Az óvodapedagógus jelenléte és figyelme alapfeltétele a nyugodt játéknak.

 

            – Játékidő.

                        Az étkezés, a tisztálkodás és kötelező foglalkozások pihenés idején kívül, a 

                        gyerekek csaknem minden időt játékkal tölthessenek. Indokolatlanul ne

                        szakítsa meg, ne zavarja az óvodapedagógus a játékot.

 

            – Játékeszközök.

                        Olyan játékszereket, eszközöket biztosítsunk, amely motiváló jellegű és az

                        elmélyült játék kialakulását segíti.

                        A játékeszközök legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók és veszélytelenek.

                        A kész játékszereken kívül gondoskodjunk különböző, játszásra alkalmas  

                       anyagokról, félkész és szimbolikus eszközökről, a kellékek gazdag   

                       választékáról.

                        Az eszközök a gyerek számára elérhető helyen legyenek.

                        Fontos, hogy a gyerekek a különböző játékszereket, tárgyakat – bizonyos       

                       szabályok megtartása mellett – különböző céllal használhassák fel.

                        Az eszközök ötletes alkalmazást pozitívan értékeljük.

                        Az udvaron is olyan játékok legyenek, amik a gyerekek számára     

                        biztonságosak.

 

            A játék fajtái:

 

  1. Gyakorló játék:

               Véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti

               a gyereket, ami örömet okoz.

 

  1. Építő, konstruáló játék.

                Különböző anyagokból és elemekből építményeket hoz létre. Fontos helyet kap az

                előre elgondolt, meghatározott céllal végzett építés.

  1. Szerepjáték.

               A gyerek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez

               fűződő érzelmeiket tükrözi.

 

  1. Dramatizálás, bábozás.

               Gondoskodik az óvodapedagógus különféle eszközökről, jelmezekről, a különböző  

               szerepeket jelző kellékekről.

 

  1. Szabályjáték.

A szabályok határozzák meg a játék elkezdését, menetét és befejezését. Fontos a   

szabályok betartása és a szabályoknak megfelelő viselkedés.

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

 

– Bonyolult építményeket képesek létrehozni.

– Képesek több napon keresztül egyazon témában együttesen részt venni.

– Játékukban a szerepjáték dominál.

– Élvezik a szabályjátékokat, képesek a normák betartására.

– Életkoruknak megfelelően tudják kezelni a sikert és a kudarcot.

– A gyakran hallott meséket szívesen bábozzák, dramatizálják.

 

6. 2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

 

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység. A gyermek teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.

Cél:

 

Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak, érdeklődőek, életkoruknak megfelelő értelmi

 képességekkel rendelkeznek, és szociálisan éretté válnak az iskolai élet megkezdésére.

 

Feladatok:

            – Az óvodapedagógus építsen a gyermek előzetes ismereteire, tapasztalataira,

               élményeire.

– Fejlessze az értelmi képességeket ( érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet,

              képzelet, gondolkodás).

– Keltse fel a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését.

– Adjon lehetőséget, hogy átélhesse, megismerhesse a felfedezés örömét.

– Biztosítsa egyéni érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet.

– Fejlessze a gyermekek önállóságát, kitartását, pontosságát, feladattudatát.

– Az óvodapedagógus differenciált értékeléssel segítse elő a gyermek önértékelésének

               fejlődését.

– A játékosság mint alapelv a tanulás egész folyamatában érvényesüljön.

– Nyújtsunk mintát és modellt a magatartás és viselkedés tanuláshoz. ( Szokások

               kialakításához.)

            – Kiemelkedő képességű gyerekek felismerése, kiszűrése, támogatása –

              tehetséggondozás (  szakemberhez irányítás )

 

A tanulás szervezeti formái:

 

Az óvodapedagógusnak lehetősége van kötetlen és kötött tevékenységeken keresztül foglalkozni a gyerekekkel. A mindennapos testnevelés, a mindennapi mese és a testnevelés foglalkozás kötött.

  • Utánzásos minta és modellkövetéses magatartás
  • Játékos, cselekvéses tanulás
  • Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
  • Irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

 

– Él bennük az iskola és a tanulás utáni vágy.

– Nyitottak, készen állnak az iskolába lépésre.

– Munkatempójuk, feladattartásuk életkoruknak megfelelő.

– Megjelenik a szándékos figyelem, bevésés és felidézés.

– Kialakulóban van a képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás.

6. 3. Mozgás

 

Cél:

 

A rendszeres testmozgással biztosítsuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását. A spontán szabad játék egészítse ki az irányított mozgásos tevékenységeket. Váljon mozgásuk harmonikussá, testi képességeik fejlődjenek.

 

 

Feladat:

 

            – Erősítse fel az egészséges életmódra nevelés hatását.

            – Elégítse ki mozgásigényüket.

            – A nevelés minden napján biztosítsa a lehetőséget a tornára, játékos mozgásokra

              teremben és a szabad levegőn, eszközzel és eszköz nélkül, spontán és szervezett for-

              mában.

            – Az óvodapedagógus őrizze meg mozgás- és játékos kedvét, mutasson példát   

              újabb és újabb mozgásformák megkedveltetésére.

            – A spontán és szervezett mozgáshoz elegendő hely, idő, megfelelő eszköz álljon

              rendelkezésre.

            – Olyan mozgásos tevékenységek jelenjenek meg, amelynek során fejlődik az erő,

              ügyesség, gyorsaság, állóképesség, a térben való tájékozódás, döntés és   

              alkalmazkodó képesség és az akarat.

 

A testnevelés és mindennapi frissítő torna szervezeti keretei.

 

3-4, 4-5 éves korban a mindennapos testnevelésen túl, heti egy, 5-7 éves korban heti két kötelező foglalkozást tartunk. Segédanyagként dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában című könyvét használjuk.

 

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

 

            – Szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban.

            – Tudnak a térben tájékozódni, ismerik az irányokat.

            – Oldaliságuk kialakul (jobb, bal).

            – Mozgásukat irányítani, tempójukat szabályozni tudják.

            – Egészséges versenyszellemük kialakul, versenyjátékokban betartják a szabályokat.

            – Önfegyelmük kialakul, figyelmük tartósabbá válik.

            – Mozgásuk összerendezett, harmónikus.

            – Testsémájuk kialakul.

 

6. 4. Külső világ tevékeny megismerése

 

 

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. A közvetlen és tágabb természeti és társadalmi környezet megismerése, a felfedezés élménye tapasztalatszerzés útján. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut, és azokat tevékenységeiben alkalmazza.

 

Cél:

 

Olyan ismereteket szerezzenek, amely az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz és tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek.

 

Feladat:

 

 – A fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartás 

    formálására, alapozására, alakítására.

 – Az óvodapedagógus a megismerési tevékenységekhez biztosítson alkalmat, élményt és időt.

    szervezzen kirándulásokat, gyűjtéseket és sétákat.

 – A tapasztalatszerzés nagyrészt cselekvés útján történjen.

 – Fedezzék fel a minket körülvevő világ mennyiségi, formai és kiterjedésbeli összefüggéseit.

 – Alapozzuk meg a természet megismerésével a természet szeretetét, a természet

    tisztaságának, szépségének védelmét.

 – Ismertessük meg a város sajátosságaival, természeti adottságaival és azok védelmével.

 – Látogassanak el középületekbe: önkormányzat, tűzoltóság, mentők, könyvtár.

 – Ismerjék meg a város műemlékeit (templom, kórház, helytörténeti múzeum, lovarda, köztéri 

    szobrok )

 

Témakörök:

 

Évszakok

 

– Jellemző jegyei, örömei jeles napjai

– Időjárás

– Öltözködés

 

Család, óvoda, lakóhely

 

– A család neve, tagjai, lakcím, szülők foglalkozása

– Alapvető foglalkozási ágak (orvos, postás, boltos, rendőr, tanító, tűzoltó, védőnő,   

   pék, szerelő, mentős, stb. )

– Óvoda épülete, udvara, helyiségei

– Lakóhelyünk nevezetessége, középületek és szolgáltató üzletek

 

Testünk

 

– Testrészeink funkciói

– Érzékszerveink funkciói

– Testápolás

– Egészségvédelem (tisztálkodás, táplálkozás, mozgás)

 

Közlekedés

 

– Gyalogos közlekedés alapvető szabályait

– Közlekedési eszközök (vízi, légi, szárazföldi)

– Megkülönböztetett jelzésű járművek (mentő, rendőr- és tűzoltóautó, hókotró   

   megfigyelése)

 

Állatok

 

– Házi állatok és kicsinyeik

– Ház körül élő állatok

– Vadállatok, erdei állatok

– Madarak (fecske, cinege, gólya, vörösbegy, búbos banka, tengelice, meggyvágó)

– Vízben élő állatok és a rovarok

Növények

 

– Környezetünk növényei

– Zöldségek

– Gyümölcsök, déli gyümölcsök

– Virágok: mezei- és kerti virágok

– Fák, bokrok (örökzöld és lombhullató)

 

Napszakok

 

– Napszakok megnevezése

– Napszakokhoz tartozó tevékenységek

 

Színek

 

– 6 alapszín

– Színek árnyalatai

 

Környezetvédelem

 

– Védett növényeink, állataink

– Világnapok megünneplése (Állatok, Víz, Föld, Madarak és fák)

 

Városunk

 

– Középületek, intézmények, műemlékek, szolgáltató üzletek, szobrok, park, tó

– Helytörténeti múzeum, Mini-Magyarország

 

Matematika

 

– Összehasonlítások, szétválogatások, sorba rendezések, sorozatok

– Mennyiségek összemérése

– Halmazok összemérése, elemeinek párosítása és bontása

– Sorszámnevek, tőszámnevek

– Mérések különböző egységekkel

– Geometria: síkbeli alakzatok; testek; építő elemek; építmények összehasonlítása;

               tükörkép; tájékozódás síkban, térben

– Irányok azonosítása, megkülönböztetése (alá, fölé, mellé, mögé, elé, közé, jobbra,

   balra)

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

 

– A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét,

  óvodájuk nevét, saját születési helyüket és idejüket.

– Különbséget tudnak tenni az évszakok és napszakok között.

– Ismerik környezetük állatait, növényeit és azok gondozását.

– Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, középületeket.

– Ismerik az elemi közlekedési szabályokat és a közlekedési eszközöket.

– A tárgyakat meg tudják számlálni legalább tízig, össze tudják hasonlítani mennyiség,

   nagyság, forma és szín szerint.

– Érzik és követni tudják az irányokat használják a névutókat.

– Ismerik az alapszíneket és azok árnyalatait.

 

6. 5. Verselés-mesélés

 

 A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy biztonságban érzi magát.

Az óvodás korú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok a vers és a mese. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ felismerését.

 

Cél:

A gyereknek örömet okozzon a mese és vershallgatása, várják a vele való találkozást.

 

 

 

Feladat:

 

–  Az óvodapedagógus teremtse meg az irodalmi élmény befogadásához a nyugodt

   légkört.

            – Mozgással kísért énekelt szövegből bontakozzon ki a mondókajáték, abból a vers, a 

               verses – mese, a próza.

            – Az óvodapedagógus keltse fel az irodalmi érdeklődést.

            – Az irodalmi anyagot túlnyomórészt a magyar népi mondókák, népmesék, találós 

               kérdések jelentős költők, írók műveiből válogassák.

            – Óvodánkban minden nap hallgassanak mesét a gyerekek. Az óvodapedagógus a   

               közvetlen kontaktus megteremtése érdekében emlékezetből mondja a mesét.

– A mindennapos irodalmi élmény segítse a gyermek testi-lelki szükségleteinek   

   kielégítését, nyújtson érzelmi biztonságot, örömteli élményt, oldja a szorongást.

– Az óvodapedagógus előadásmódja segítse elő a belső képteremtés képességének

   fejlődését.

– Biztosítsa a dramatizálás, bábozás lehetőségeit.

– Teremtse meg a nyugodt könyvnézegetés, képről való mesélés körülményeit.

– A versek mondókák többszöri rövid ideig történő ismételgetése fejlessze a gyerekek

   emlékezetét.

– A pihenés előtti mese, legyen szelíd folyású, duruzsoló hangú, és teremtse meg a

   nyugodt pihenés feltételeit. A vegyes csoportban a hosszabb lélegzetű tündérmesék

   hallgatására ebben az időpontban adjunk lehetőséget.

– Az irodalmi élmények segítségével fejlődjön a tiszta beszédhallás, a félreértett  

   szövegrészeket ne azonnal, hanem egy későbbi időpontban helyesen ismételve

   javítsa.

– A kiválasztott mesék-versek erősítsék meg a környezet megszerettetését, az

   évszakok szépségét, a néphagyomány ápolását.

 

Az év folyamán ismerjenek meg:

 

3-4 éves korban:         8-10 mondókát, verset ismételgessenek.

                                    10-12 új mesét hallgassanak

4-5 éves korban:         2-3 kiolvasót

                                    6-7 verset

                                    12-14 új mesét

5-6-7 éves korban.      8-10 kiszámoló, párválasztó mondókát

                                    12-14 verset

                                    12-14 új mesét

Segítségként használható a nevelőtestület által összeállított irodalmi jegyzék.

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

 

– Várják, igénylik a mesehallgatást, szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat.

– Érthető, kifejező beszédkészségnek az alapjai kialakulnak,   használják

   udvariassági kifejezéseket

– Képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük, gondolkodásuk fejlődik, belső

   képalkotásuk kialakul

            – Beszédkészségük, beszédkedvük erősödik.

 

– Képesek önálló mesemondásra, megkezdett történet vagy mese folytatására – saját 

              fantáziájukkal kiegészítve azt.

            – Kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokra vigyázva a napi élet részeként

              használják, forgatják és képekről mesélnek.

 

6. 6. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam a mozgás a ritmus szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a népi játékok a hagyományok megismerését segíti.

 

Cél:

 

 A közös éneklés, játék örömének megéreztetése, az éneklés iránti igény felébresztése, 

 zenei élmény befogadására való képesség megalapozása. A zenei anyanyelv

 kialakulásának elősegítése.

 

Feladat:

 

– Teremtse meg a zenei nevelés szükséges alapvető feltételeit (szeretetteljes légkör, 

              elegendő hely, megfelelő eszközök).

            – Az óvodapedagógus a fokozatosság elvét figyelembe véve építse fel a zenei anyagot.

            – A közös éneklés és játék erősítse a társas kapcsolatokat.

            – Zenei élmény formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.       

            – Adjunk lehetőséget a ritmus és dallam rögtönzésére, és egyéni éneklésre.

            – Az óvodapedagógus az EZO módszertani útmutatásának figyelembe vételével

              valósítsa meg a  zenei nevelés feladatait.

            – Zenehallgatásnál kerüljön előtérbe az élő zene, ének.

 

3-4 éves gyerekek ismerjenek meg olyan ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel

közösen játszanak, 4-5 hangból álló énekes játékokat, melyek játékos mozdulatokkal

eljátszhatók. Ismerkedjenek meg 6-8 mondókával, ölbeli játékkal, 8-10 énekes

játékkal 2/4-es ütemben. Ismerkedjenek meg a halk-hangos közti különbséggel és az

egyenletes lüktetéssel. Használja a dobot. Ütemtartás 66-80. (1/4-es ütem.)

 

4-5 éves gyerekek ismerjenek meg 4-5 mondókát, 10-12 énekes játékdalt, 3-4  műdalt. Játszanak körjátékokat, szerepcserélőt, sorgyarapítót, párválasztót, csigavonalat.

Ütemtartás 80-92. A zenei feladatok bővüljenek, a gyors-lassú, magas-mély közti különbség érzékeltetésével és a hangszínek, zörejhangok, hangszerek hangjának megkülönböztetésével. Használja a dobot, cintányért, csörgődobot.

 

6-7 éves gyerekek ismerkedjenek meg 4-6 mondókával, 12-14 játékdallal, 4-5 műdallal. Tempója: 92-108. Zenei feladatok bővüljenek dallamfelismeréssel, dallambújtatással, dalok ritmusának hangoztatásával. Dallamok kitalálása versekhez, mondókákhoz. Egyszerű tánclépéseket egyöntetűen végezzenek. 

 

Vegyes csoportban mindhárom korosztály éves dalanyaga egyenlő arányban jelenjen meg. Adjunk lehetőséget a zenei feladatok gyakorlására.

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

 

            – Élvezettel játszanak énekes játékokat, figyelnek a zenehallgatásra, képesek a zenei

              élmény befogadására.

            – Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát, melyet tapssal, járással ki tudnak

              fejezni.

            – Ismernek egyszerű ritmushangszereket, azokat tudják használni.

            – Felismerik a dallamokat dúdolásról, hangszerről.

            – Tudnak egyöntetűen, kicsit oldalt fordított testtartással, kézfogással körben járni.

 

6. 7. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

 

 A rajzolás, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka, mint az ábrázolás különböző fajtái fontos eszköze a gyermek személyiség fejlesztésének.

 

Cél:

 

Különböző eszközökkel, anyagokkal a gyermek tér-forma-szín képzetének gazdagítása. Esztétikai élménynyújtás, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

 

Feladat:

 

            – Az ábrázoló tevékenység segítse a gyermek fantázia világának képi kifejezését.

– Az óvodapedagógus keltse fel az érdeklődést az ábrázolás iránt.

– Biztosítson eszközöket, helyet a tevékenységhez.

– Olyan eszközöket alkalmazzon, mely e gazdag színvilág megjelenítését elősegíti.

– Eszközök és technikák ismertetésekor egyéni bánásmódot alkalmazzon.

– Az ábrázoló tevékenységhez egész nap biztosítson teret.

– Fogadja el, hogy maga a tevékenység és ennek öröme a fontos, nem a mű, nem az

               eredmény.

– A gyerek valamennyi alkotását kezelje értékként.

– Az óvodapedagógus legyen igényes a környezet formálásában: törekedjen a

   természetes, jó minőségű anyagok használatára.

– Ösztönözze a szülőket arra, hogy a gyerekeknek otthon is  legyen

              lehetőségük az ábrázolásra, és a kész alkotásokat becsüljék meg és örüljenek   

neki.

– Dicsérettel, buzdítással ösztönözze a gyerekeket, hogy bátran merjék kifejezni

   magukat.

– A gyermeki személyiség formálásának legyen fontos eszköze

– Ismertesse meg a gyermekeket műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, az

  esztétikus tárgyi környezettel.

 

Ajánlás a technikák gyakoriságához

 

 

Technikák

 

3-4éves

 

4-5éves

 

5-6-7 éves

Mintázás

32x

32x

32x

Nyomdázás

10x

5x

3x

Kréta ( tábla, zsír)

32x

32x

32

Rajzolás

32x

32x

32x

Festés

15x

15x

15x

Tépés, vágás

15x

15x

15x

Ragasztás

5x

7x

10x

Varrás

1x

2x

Pókozás

1x

2x

Fonás

1x

2x

Körmöcskézés

1x

2x

Szövés

1x

2x

Hajtogatás

1x

2x

 

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

 

            – A gyerekek számára a rajzolás, mintázás, kézimunka kedves, örömteli tevékenységgé

              válik.

            – Ismerik az ábrázolási technikákat, azokat képesek önállóan is alkalmazni.

            – Igényesek munkájuk külalakjára.

            – Biztos ceruzafogásuk alkalmassá teszi őket az írás elsajátítására.

            – Csoportos munka során képesek együttműködni.

            – Emberábrázolásukban a valósághoz hű részletek is megjelennek.

            – Ábrázolásuk változatos színhasználatot mutat.

            – Esztétikai érzékük alakul, képesek a szép meglátására a természetben, a tárgyi

              környezetben és a népművészetben egyaránt.

 

6.8.  Munka jellegű tevékenység

 

A gyermeki munka olyan tevékenység, amelyet a gyermekek önmagukért  és társaikért és környezetük rendezettségéért végeznek. A gyermekre személyiségfejlesztő hatással van.

 

Cél:

 

A munkajellegű tevékenységeken keresztül olyan képességek, erkölcsi tulajdonságok

kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a társas kapcsolatokat, és a későbbiekben

kibontakozó kötelesség- és felelősségérzet megalapozását.

 

Feladat:

 

– A gyermekmunka önként, örömmel végzett, játékos tevékenység legyen.

– Az óvónő tervezzen munka jellegű tevékenységeket és teremtse meg azok feltételeit.

– Önmagukért és a közösségért végezzék a munkát.

– Azokat a munkákat, amire a gyermek képes, ne végezze el helyette az óvónő.

– Pozitív értékeléssel ösztönözze a munkavégzést, elvégzésekor utaljon értékére.

_ Adjunk mintát az eszközök használatához, a munkafázisok sorrendiségének

               megismeréséhez.

– Vegye figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait, terhelhetőségüket.

–  Vonja be a gyerekeket az alkalomszerű munkába, a rend fenntartásáért végzett

   tevékenységbe.

            – Készítsenek ajándékot és érezzék, hogy azzal örömöt szereznek.

 

Munkajellegű tevékenységek:

 

  • naposi munka
  • önkiszolgálás
  • teremrendezés, ágyrakás
  • heti csoportszoba takarítás
  • évszaknak megfelelően udvarrendezés
  • növényápolás

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  

 

            – A gyerekek szeretnek közösen dolgozni.

            – Szívesen elvégeznek egyéni megbízásokat.

            – Önkiszolgáló tevékenységet önállóan végzik.

            – Ügyelnek környezetük rendjére, saját holmijukra.

            – Önállóan végzik a naposi munkát.

            – A munkajellegű tevékenységek során egyre több és pontosabb tapasztalat birtokába

              jutnak, egyre több ismerettel rendelkeznek.

 

7. Gyermekvédelem

 

A gyermekvédelmi munka az óvodai nevelőmunka szerves része. Gyermekvédelmi felelőseink éves munkaterv alapján dolgoznak. Minden év szeptemberében felmérik a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek számát. Szoros kapcsolatban vannak a csoportos óvodapedagógusokkal. Ez a tevékenység elsődlegesen pedagógiai jellegű. Figyelmünket elsőként a megelőzés lehetőségeire irányítjuk.

Ez határozza meg gyermekvédelmi munkánk célját és feladatát.

 

Célunk:

 

A hátrányok csökkentése, megszűntetése.

 

Feladatunk:

 

           – Minden óvodapedagógus feladata a gyermekvédelmi munka

           –  Tárja fel azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink fejlődését hátrányosan  

               befolyásolják.

– Adjon segítséget  lehetőségeink szerint a hátrányok csökkentéséhez.

– A Helyi Családsegítő Központ családgondozójával napi kapcsolatot tartson.

– Legfontosabb feladata a prevenció legyen, hogy segítse megakadályozni a

   veszélyeztetettség kialakulását.

– A gyerekek érezzék, hogy az óvodában biztonságban vannak.

– Gyermekvédelmi munkánkat a humánum, a segítőkészség, a megértés, a támasz és

   szeretetpótlás hassa át.

– Tartsa tiszteletben a családi nevelést, erősítse azt.

– A kapcsolatkialakítás személyes és tapintatos legyen.

– Tartsa be a titoktartási kötelezettség szabályait.

8.    Óvodánk kapcsolatai

    8. 1. Család

 

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Fontos a családdal való szoros együttműködés, figyelembe véve a családok sajátosságait, szokásait. A kapcsolatok kialakításában az óvoda nyitott és kezdeményező. Módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez.

 

Kapcsolattartás formái:

 

            – Beiratkozás

            – Szülői értekezlet

  1. Augusztus végén az új gyermekek szüleinek tájékoztatás az óvoda

                             mindennapi életéről, házirendjéről, szabályairól.

  1. Csoportos, évi két alkalommal, aktuális feladatok megbeszélése, a gyermek  

                             nevelésével kapcsolatos kérdések megvitatása.

            – Családlátogatás: előre egyeztetett időpontban a kölcsönös ismerkedést, tájékozódást

               szolgálja.

            – Beszoktatás szülővel (max. 1 hét)

            – Fogadóóra: a négyszemközti találkozás évi 2 alkalommal, tájékoztatás a gyermek

              fejlődéséről,  felmerülő problémák  megbeszélésére szolgál

            – Napi kapcsolattartás, kölcsönös tájékoztatás a lényeges eseményekről.

            – Közös programok, rendezvények ( részletesen az Ünnepek címszó alatt)

            – Nyílt nap ( időpontja az éves vezetői munkatervbe van meghatározva )

            – Szülői Szervezet: koordináló, kezdeményező a folyamatos együttműködés

              elősegítésében.

 

 

8. 2. Kapcsolat a fenntartó önkormányzattal

 

Az óvodát Kisbér –város Önkormányzata Képviselő-testülete működteti, tartja fenn. Éves költségvetés biztosítja működésünket.

Kapcsolatunk egyfelől hivatali, másfelől segítő jellegű.  Együttműködésünket meghatározza a Kisbér Város Helyi Esélyegyenlőségi programja is.

 

8. 3. Szakmai kapcsolatok

 

Kapcsolat az iskolával

 

A kisbéri Petőfi Sándor Általános Iskola alsó tagozata fogadja óvodásainkat. Tartalmas, jó együttműködésre törekszünk, hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését elősegítsük. Fontosnak tartjuk, hogy a tanító nénik megismerjék Pedagógiai programunkat.

 

A kapcsolattartás formái:

 

– Óvodapedagógusok látogatása (volt nagycsoportosok fejlődésének figyelemmel

   kísérése)

– Közös szülői értekezlet (tanító nénik hasznos tanácsai az iskolakezdéshez)

– Az Ovi a Suliban rendezvényen való részvétel.

– Leendő elsősök  látogatása az iskolába.

– Tanító nénik látogatása az óvodába, ismerkedés a leendő első osztályosokkal.

– Egymás rendezvényein, ünnepein történő részvétel, közreműködés.

 

Kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálattal

 

Nevelési tanácsadó szakembereivel, logopédussal, fejlesztő pedagógussal, pszichológussal, gyógytornásszal kapcsolatban állunk. A gyerekek szakszerű ellátását, fejlesztését biztosítják.

 

Kapcsolat a Családsegítő Központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal

 

Az óvoda jelzőrendszer szerepét tölti be.

 

Kapcsolattartás formái

 Esetmegbeszélésen részt vesz az óvoda gyermekvédelmi felelőse, évi egy alkalommal beszámolót készít.

Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa látogatást tesz az óvodában, a felmerülő problémákról tájékozódik, megoldásában segít.

 

 

Kapcsolat az Egészségügyi Szolgálattal

 

Védőnőnk, Cser Krisztina rendszeresen látogatja óvodánkat. Rendszeres tisztasági vizsgálatot végez.

 

Az óvoda gyermekorvosa dr. Csont Anna. Egy évben egyszer mindenre kiterjedő egészségügyi vizsgálatot végez, mely általános egészségi állapot és tartásproblémák felméréséből áll.

Az óvoda dolgozóinak éves egészségügyi vizsgálatát  Dr Szinyi Károly látja el.

 

Kapcsolat a közművelődési intézményekkel

 

A közművelődési intézmények programjaiból úgy válogatunk, hogy elősegítsük nevelési feladataink sokoldalú, színes megvalósítását, de kiszűrjük azokat a kezdeményezéseket,

amelyek az óvoda pedagógiai elveivel, értékközvetítésével, a gyerekek életkori sajátosságaival nem egyeztethetők össze.

 

Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár

 

Kapcsolattartás formái

 

– Látogatás

– Rendezvényeken való részvétel

– Kiállítások megtekintése

 

9.    Legitimációs záradék, érvényességi rendelkezés

 

 

A Kisbéri Gyöngyszem Óvoda nevelőtestülete a 2013. augusztus 27-én elfogadott  Pedagógiai Programját kiegészítette, melyet 2016 augusztus 25-én megtartott értekezleten a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta.

 

A Pedagógiai Program érvényességi ideje:

A nevelőtestület határozata alapján határozatlan ideig.

 

A Helyi Pedagógiai Program módosításának indokai:

 

– Ha a Köznevelési törvény módosítást rendel el

– Szervezeti átalakítás

– Szülői igények

– Nevelőtestületi javaslat

 

Módja: írásos előterjesztés az óvoda vezetőjének.

 

Véleményezte:                                                                                   

 

Egyetértését nyilvánította:

……………………………

A Szülői Szervezet Elnöke

 

Elfogadta a nevelőtestület:

……………………………

A Közalk. Tanács Elnöke

 

Jóváhagyta:

Csőréné Ladányi Edit

    intézményvezető